2018. július hónap bejegyzései

Évközi 17. vasárnap

Testvérem! A mai evangélium és olvasmány is kenyérszaporításról, mélyebben átgondolva Isten gondoskodó szeretetéről szól. Érthető tehát, hogy olyan válaszos zsoltárt imádkozunk, amely többféle dologért – köztük Isten gondoskodó szeretetéért – Istent magasztalja. A zsoltárok könyvének utolsó zsoltárai dics ít imádságok. Ezek között találjuk a 144-et, amelynek részleteit énekeljük a mai válaszos zsoltárban.
„Magasztaljon téged, Uram, minden műved, szentjeid áldást mondjanak.” Minden teremtménynek feladata Isten dicsőítése.  Nekünk, embereknek, az értelmes lényeknek, az anyagvilágot is képviselnünk kell. „Igazságos az Úr minden útján, és szent minden művében.” Ebben és a következő versben a zsoltáros Isten
gondoskodó szeretetének okát énekli meg. „Közel van az Úr mindazokhoz, akik őt hívják, akik hozzá kiáltanak igaz szívvel.” Három okot találunk itt: Igazságos, mert tudja, hogy csak teremtmények vagyunk. Szent, hiszen jósága tökéletességéből fakad. Közel van hozzánk, ezért együtt tud érezni velünk. Mindebből következik az étkezés előtti imaként is mondott zsoltárvers: „Mindenek szeme bízón rád tekint, és te enni adsz nekik kell időben.” Aki az Úrban bízik, az meg nem szégyenül. Mindennapi életünkben is megtapasztalhatjuk Isten gondoskodó szeretetét.
Testvérem! Az étkezés előtti ima folytatása majdnem azonos a mai zsoltár-válaszunkkal: „Megnyitod kezedet, Istenem, és táplálsz minket.” Értsük meg ebből, hogy a testi és a lelki táplálékot is mennyei Atyánknak köszönhetjük. EZÉRT GYAKRAN ÁLLJUNK BE MI IS AZ ISTENT DICSŐÍTŐK KÓRUSÁBA !
[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 16. vasárnap

Testvérem! A mai olvasmányban ezt halljuk: „Nyájam maradékát magam gyűjtöm össze” (Jer 23,3). Az ószövetségi Szentírásban gyakran találkozunk a képpel: Isten és népe között olyan a kapcsolat, mint a pásztor és bárányai között. A mai válaszos zsoltár – a 22. – ezt a gondolatot mélyíti el.
Zöldellő mezőkön, terelget engem, csendes vizekhez vezet, és lelkemet felüdíti.” A víz – a sivatagos vidéken – az isteni áldás jelképe. Szent Ágoston egyenesen a keresztvízzel azonosítja ezt a forrást. „A halál sötét völgyében sem félek, mert ott vagy velem, biztonságot ad vessződ és pásztorbotod.” A legnagyobb veszedelemben, a halálban sem leszek egyedül. Minden veszélyben biztonságban vagyok az Úrnál, mert «nevelő vesszője» nem más, mint a tanítása,
a törvények. „Jóságod és irgalmad nyomon követ, életemnek minden napján.” Bizonytalanná tesz mindenkit, ha tartania kell valaminek a végétől. Isten jóságának és irgalmának azonban nem lesz vége. Miért lehetünk ebben biztosak? „Otthonom lesz az Isten háza, mindörökké szünet nélkül.” Az otthon az oltalom szimbóluma. Az Isten háza, az ő országa, ahol minden benne bízó otthonra találhat.
Testvérem! A 22. zsoltár a legrégebbi zsoltárok egyike. Mindannyian szeretjük imádkozni, mert a választott nép élményét tükrözi. Ők megtapasztalták, hogy az Úrhoz tartoznak, aki féltő szeretettel gondoskodik róluk. A zsoltár-válasz, ami a zsoltár első verse, ezt foglalja össze: „Az Úr nékem pásztorom, ínséget nem kell látnom.” NE CSAK SZÍVESEN IMÁDKOZZUK EZT A ZSOLTÁRT, HANEM ÉLETÜNKET IS EZ A TAPASZTALAT IRÁNYÍTSA!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.