2019. április hónap bejegyzései

Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja

Testvérem! Virágvasárnap másik neve: az Úr szenvedésének vasárnapja. Ezért minden évben az egyik szinoptikus evangélium passióját olvassuk fel ezen a napon. Idén Szent Máténál arról hallunk, hogy Jézus háromszor is imádkozott az Atyához, míg tanítványait elnyomta az álom. (Vegyük észre, hogy a háromszoros alkalom a teljesség, a tökéletesség kifejezője.) A második imát – ami a mai nap áldozási éneke – a Máté evangélium így írja le: „Atyám, ha nem kerülhet el ez a kehely anélkül, hogy ki ne igyam, legyen akaratod szerint.” (26,42)
Atyám!” Jézus a nekünk tanított imában is így szólítja meg Istent. Ne lepődjünk meg ezen, hiszen az Atya ezt mondta Jézusnak – ahogy a színeváltozás történetében olvassuk – «Ez az én szeretett Fiam, akiben
kedvem telik.» (Mt 17,5) Ebből a kölcsönös szeretetből egyértelműen következik: „Ha nem kerülhet el ez a kehely anélkül, hogy ki ne igyam, legyen akaratod szerint.” Az Eucharisztia Szent Ágoston szerint «vinculum caritatis», ami magyarul azt jelenti: «a szeretet bilincse». Amikor szentáldozáskor a végtelen szeretettel találkozunk, a mi imánk is csak Jézus imája lehet: „Legyen akaratod szerint.”
Testvérem! Az Oltáriszentség, a szentmise (=a keresztáldozat megjelenítése) gyümölcse. Így minden szentáldozáskor eszünkbe kellene jutni annak, hogy Isten, Jézus mennyire szeret minket. Erre válaszunk csak a Miatyánk harmadik kérése lehet: URAM JÉZUS! LEGYEN MEG A TE AKARATOD! A VELED VALÓ TALÁLKOZÁS ÚJRA ÉS ÚJRA GYÚJTSA LÁNGRA SZÍVEMET!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Nagyböjt 5. vasárnapja (Fekete vasárnap)

Testvérem! A mai szentmise áldozási éneke – a Jeromos biblia-kommentár szerint – «valószínűleg általánosan ismert közmondás volt». Szent Pál is felhasználja az első korintusi levelének 15. fejezetében (36. vers). Ez a mondás nagyszerűen ábrázolja Jézus halálának teológiai mélységeit. „Bizony, bizony mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” (Jn 12,24-25)
A mondás igazságát mindennapi életünkben is tapasztaljuk. Pl. az orvos kezünk vagy lábunk betegségénél így figyelmeztet: Túlzottan ne kíméld magad, mert állapotod rosszabbra fordulhat. Jézus is nagyon fontosnak tartja, mert megerősítéssel vezeti be: „Bizony, bizony mondom nektek.” Jézus élete ugyanis teljes önfeláldozás, teljes önátadás volt. „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad.” Urunk az Oltáriszentség alapításával is önfeláldozását valósítja meg: velünk marad. „De ha elhal, sok termést hoz.” Jézus halálának nem az a következménye, hogy elveszítjük Őt. Az áldozás által bennünk most is termést hoz.
Testvérem! Akik Mesterünkkel találkozunk a szentáldozásban, szükséges, hogy hasonlítsunk Hozzá. Vegyük ezért komolyan az Egyház figyelmeztetését: Haljunk meg a bűnnek, hogy Krisztussal élhessünk! URAM JÉZUS! KÖSZÖNÖM, HOGY TUDHATOM: A KERESZTÚT A FELTÁMADÁSHOZ VEZET. ADJ BÁTORSÁGOT, HOGY MERJEK HASONLÍTANI AZ ELHALÓ BÚZASZEMHEZ ÉS A SZENTÁLDOZÁSBAN KAPOTT ERŐ ÁLTAL ÉLETEM MINDIG GYÜMÖLCSÖT TEREMJEN.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.