Testvérem! A húsvéti idő második felében gondolataink már Mesterünk végleges búcsúzása és a Szentlélek eljövetele körül időznek. Mai áldozási énekünkben is – ami az „A év” erre a vasárnapjára eső evangéliumának kezdő sorai – ezek a gondolatok kerülnek elő. Jézus búcsúbeszédéből idézünk: „Ha szerettek engem, tartsátok meg parancsaimat – mondja az Úr. Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, aki veletek marad mindörökké, alleluja” (Jn 14,15-16).
Elsőszülött testvérünk velünk szeretne maradni. Ennek feltételét és módját ismerhettük meg a communióban. „Ha szerettek engem, tartsátok meg parancsaimat – mondja az Úr.” A feltétel tehát az engedelmesség. Ez elsősorban nem az érzelmi szeretetben valósul meg, hanem a «tett
szeretetben». Tegyük meg tehát, amit Jézus parancsolt: «Vegyétek és egyétek…» A mód pedig ez: „Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, aki veletek marad mindörökké, alleluja.” Urunk működését a Vigasztaló teljesíti be – az Oltáriszentséggel kapcsolatban is. Hiszen a pap a III. kánonban így imádkozik: «Add, hogy mi, akik az ő testét és vérét magunkhoz vesszük, Szentlelkével eltelve egy test és egy lélek legyünk Krisztusban.»
Testvérem! A velünk maradó Lélek segítsen minket a szentmisén való helyes részvételben. A Vigasztaló örökké velünk marad, ezért abban is segítsen, hogy a következő generáció is megélje ezt. MESTEREM! KÖSZÖNÖM, HOGY VELEM MARADTÁL. LELKEDDEL IRÁNYÍTS, HOGY MEGTEGYEM AKARATODAT ÉS A SZENTÁLDOZÁS ÖSSZEKAPCSOLJON ENGEM TESTVÉREIMMEL!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Testvérem! Egyes biblikus tudósok «holt biztosak» abban, hogy a János evangéliumban szereplő mondatokat, amelyek így kezdődnek: „Én vagyok…”, maga Jézus mondta szó szerint. A mai áldozási ének így kezdődik. Lehet, hogy Jézus nem szó szerint ezt mondta, de amire tanít, az biztosan igaz. „Én vagyok az igazi szőlőtő, ti a szőlővesszők – mondja az Úr. Aki bennem marad és én őbenne, az bő termést hoz, alleluja.” (15,1.5)
A szőlővesszők az életnedvet a szőlőtőkétől kapják. „Én vagyok az igazi szőlőtő, ti a szőlővesszők – mondja az Úr”. Amikor a szőlőtő a szőlővesszőt táplálja: ez a szentáldozás. Találkozunk a Szeretettel. „Aki bennem marad és én őbenne.” Ez a szoros kapcsolat, nemcsak a szentáldozás pillanatát, hanem egész életünket jelenti. Szent Ágoston ugyanis ezt mondja: «Egy valamit (azaz amit az Isten) akarok, amennyiben benned vagyok, és valami mást akarok, amennyiben még ebben a világban vagyok.» A benne maradásnak egyértelmű a következménye: „az bő termést hoz.” A krisztusi természetfeletti élet csak Krisztus segítségével lehetséges.
Testvérem! Tudjuk, hogy a szőlővessző magában nem tud termést hozni. Alázatos szívvel igyekezzünk tehát minél gyakrabban áldozni, megélni azt, hogy beoltódtunk az igazi szőlőtőkébe. URAM JÉZUS! TE VAGY A KIPUSZTÍTHATATLAN ÉLETFORRÁS – ahogyan Prohászka püspök atya mondja. KÖSZÖNÖM, HOGY AKÁRHÁNYAN, AKÁRHÁNYSZOR, AKÁRMIKOR FORDULHATUNK HOZZÁD. ADD, HOGY EGYRE SZOROSABB LEGYEN VELED KAPCSOLATOM!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Testvérem! Ma jó Pásztor vasárnapján eszünkbe juthatnak a katakombákban ma is fellelhető jó Pásztor képek. Ezek az ábrázolások elődeinket ugyanúgy mély érzésekkel tölthették el, mint minket a Jézus Szíve, vagy az Isteni Irgalmasság képei. Szunyogh Xavér OSB atyánál erről a vasárnapról ezt olvastam. «Hálásnak kell lennünk, mert Nagypéntek után nem kell nekünk magyarázni, ki az a jó Pásztor, aki életét adja juhaiért.»
Ezt a hálás lelkületet tükrözi mai szentmisénk áldozási éneke is: „Feltámadt a jó Pásztor, aki életét adta juhaiért és meghalt az ő nyájáért, alleluja.” Nagyon fontos megállapítással kezdődik énekünk: „Feltámadt.” Él most is, azaz velünk van. Jézus most is jó Pásztorként tevékenykedik. Ma is táplálja nyáját az Eukarisztia által. Feltámadni csak az tud, aki meghalt. Ő az, „aki életét adta juhaiért és meghalt az ő nyájáért.” Konkrétan értem is, hiszen szent Pál ezt írja: «Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem, és feláldozta magát értem» (Gal 2,20). Ezt az áldozatot jelenítjük meg minden szentmisében. «Ez az én testem, mely értetek adatik.»
Testvérem! A jó Pásztor hasonlat a szeretet és az odaadás jelképe. Ha Jézus testével táplálkozunk, ő bennünket magához hasonlóvá alakít. Szeretetből nekünk is áldozatot kell hoznunk tehát testvéreinkért. JÓ PÁSZTOROM! KÖSZÖNÖM, HOGY MA IS MAGADDAL TÁPLÁLSZ. FORMÁLJ MAGADHOZ HASONLÓVÁ, HOGY KÉPES LEGYEK AKÁR AZ ÉLETEMET IS FELÁLDOZNI BÁRÁNYAIDÉRT, HISZEN ENGEM IS MEGHÍVTÁL PÁSZTORAID KÖZÉ.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Testvérem! Vajon, amikor Jézus az emmauszi tanítványokkal megtörte a kenyeret, az utolsó vacsorához hasonlóan Eukarisztiát végzett? A Biblia magyarázók vitáját most nem dönthetjük el. Mindenesetre a liturgia annak tekinti, hiszen a mai szentmise áldozási énekében ezt imádkozzuk: „A tanítványok felismerték az Úr Jézust a kenyértöréskor, alleluja.” (Lk 24,35) A tanítványok magatartásáról való elmélkedés segítsen minket abban, hogy mi is felismerjük az Urat a szentmisében.Nagy szent Gergely pápa az emmauszi tanítványokról elmélkedve ezt prédikálta: «Asztalt terítenek, kenyeret és ételt szolgálnak fel. Amikor az Írásokat magyaráztad, nem ismertek fel, most viszont felismernek a kenyértörésben. Amikor parancsaidról hallottak, elméjük nem világosodott meg, amikor megtartják parancsodat, azonnal minden világossá válik előttük. Ó Uram, ha meg akarom érteni, amit tőled hallok, azonnal át kell ültetnem a gyakorlatba.» Testvérem! A szent pápa több mint 1400 évvel ezelőtt tanított így. Most, a XXI. században is ugyanezt kell megvalósítanunk. Az eukarisztikus lakoma az önátadásról szól. (Értetek adatik.) Ha mi is áldozatot hozunk, akkor fogjuk felismerni őt, akkor fogunk valóban találkozni Jézussal a szentáldozásban. A KENYÉR SZÍNÉBEN JELEN LEVŐ MESTEREM! SEGÍTS, HOGY BŰNEIM (=HELYTELEN GYAKORLATOM) NE ZÁRJÁK LE LELKI SZEMEMET. A SZERETET-KÖZÖSSÉGET MEGVALÓSÍTVA – AKARATOD SZERINT – TESTVÉREIMMEL EGYÜTT MINDIG FELISMERJELEK TÉGED. [M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.