2019. július hónap bejegyzései

Évközi 17. vasárnap

Testvérem! Jakubinyi érsek atya a «nyolc boldogságról» elmélkedve ezeket írja: «Jézusnál a boldogság sajátos értelmet nyer: boldog az, aki hittel fogadja az ő kinyilatkoztatását». A mai szentmise áldozási énekében így énekelünk: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.” Jézus nekünk nemcsak szavaival, hanem életével is kinyilatkoztatást adott. Mesterünk irgalmasságot akart (vö.: Mt 9,13) és tiszta szívű volt (vö.: Mt 11,29). Mi is ezt tapasztalhatjuk meg az Oltáriszentséggel való találkozásban.
„Boldogok az irgalmasok.” Boros László szerint az irgalmasság három alapértéket foglal magába: 1/ Szeretetet, amely a másik baját bensőleg megragadja. 2/ Készséget, amely a részvét által egységre lép a másik emberrel. 3/ Akaratot, amely a másikon segíteni akar. Jézus a szentáldozásban erre tanít minket. „Boldogok a tiszta szívűek.” A szív a Szentírásban az Isten és az ember találkozásának a helye. Tiszta szívet csak a mennyei Atya tud bennünk teremteni (vö.: Zsolt 50,12). A szentáldozásban az Isten Fia helyet készít magának, hogy a Vele való találkozás gyümölcsöző legyen. «Az áldozás elválaszt bennünket a bűntől.»
(KEK 1393)
Testvérem! Ha hasonlítunk Urunkhoz, jutalmat is nyerünk. Nekünk is irgalmaznak és meglátjuk az Istent. Szükségünk van Isten irgalmára. Nagy öröm, ha eljuthatunk mennyei Atyánk elé. Ezen az úton vezet minket az Eucharisztia. J Ó P ÁSZTOROM ! A B ÁRÁNY MENYEGZŐJÉNEK BOLDOGSÁGÁRA VÁGYOM . H ADD TAPASZTALJAM MEG EZT A SZENTÁLDOZÁSBAN !

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 16. vasárnap

Testvérem! A jelenések könyvének 2. és 3. fejezetében hét azonos mintára íródott levelet találunk. A hetes szám a teljességre utal, vagyis szent János apostol az egész Egyháznak írja ezeket a leveleket. Minden levél negyedik része «felhívás a meghallásra». Ezt a részletet imádkozzuk mai áldozási énekünkben, mely a hetedik, utolsó – a laodíceai Egyháznak írt – levélből idézet. „Így szól az Úr: Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg énvelem.” (3,20)
Nézd, az ajtóban állok és kopogok.” Jézus a kezdeményező. Egészen közel jön, lelkem ajtajához. Bármikor kopoghat. Szelíden jelentkezik, figyelnem kell, hogy meghalljam. Érdemes figyelnem, készülnöm, mert nem akárki – az Isten Fia – az, aki érkezik. „Aki meghallja szavam és ajtót nyit.” «A felhívás a meghallásra» részre utal az első kijelentés. Az ajtó-nyitás pedig azt jelenti, hogy beengedem őt életembe. Elfogadom őt. Másként fogalmazva: vállalom az engedelmességet. „Bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg énvelem.” A bensőséges találkozás, az együtt étkezés jelkép. A barátságra, igen mély kapcsolatra utal. Teljesen megvalósulni ez az örök lakomán, a mennyországban fog. De már most a szentmisén ezt a találkozást megélhetem.
Testvérem! Ezek a gondolatok kísérjenek, jussanak eszünkbe, amikor szentmisére megyünk. «A felhívás a meghallásra» legyen eredményes életünkben. KÖSZÖNÖM JÓ PÁSZTOROM, HOGY MA IS TÖRŐDSZ VELEM. EMLÉKEZTETSZ ÉS BE IS TÉRSZ A SZÍVEMBE. VELED VALÓ TALÁLKOZÁS TEGYEN BOLDOGGÁ MOSTANI ÉS ÖRÖK ÉLETEMBEN IS!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.