Vasárnapi gondolatok kategória bejegyzései

Évközi 26. vasárnap

A héten lesz Mihály atya temetése. Amikor a számunkra kedves személyek elvesztésével szembesülünk, még jobban el tudnak bizonytalanítani az olyan kérdések, amik Isten szándékára utalnak. Kétségtelen, hogy nem tudunk minden kérdésünkre választ találni a Szentírásban, de arra egyértelműen ad útmutatást az Isten, hogy hogyan viszonyuljunk a földi és az örök életünkhöz. A szüleink, nevelőink, lelkipásztoraink és jó barátaink, mint Isten küldöttei, ennek az isteni útmutatásnak a megértésében töltenek be meghatározó szerepet. Vegyünk példát Mihály atya és a többi Küldött életéből, törekedjünk mi is hitelesen tolmácsolni Isten bátorító szavait a körülöttünk élőknek, és ezáltal Pál apostol alábbi mondata még inkább szól nekünk is: „Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt.”

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 25. vasárnap

A mai evangéliumban Jézus egy példabeszéden keresztül szemlélteti a mennyek országát, vagyis az odajutás esélyeit. Figyelmesen olvasva könnyen észrevehetjük, hogy míg emberi gondolkodás szerint egyeseknek csekély az esélyük, hogy elnyerjék az élet teljességét, Isten őket is gazdagon megajándékozza. Ebből világos számunkra, hogy a mi megítélésünk szerint az esélyek és jutalmak nagyságrendje annak függvényében változik, hogy kihez viszonyítjuk magunkat vagy egymást. Ezért mondja prófétája által Isten, hogy „Az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok.” (Iz 55,8). Fogadjuk mi is az Úr hívását, és munkálkodjunk az Ő szőlőjében, mindeközben pedig örömmel fogadjuk azokat is, akik látszólag „csak a nap végén” csatlakoznak hozzánk.

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 24. vasárnap

„Az Úr legyen veletek!” köszönt minket minden szentmisén a pap. Ennek az üdvözlésnek gyönyörű jelentése van, amely talán nem is tudatosul bennünk.
Már az Ószövetségben is megtalálhatjuk, Rut könyvében. Boász, egy zsidó ember köszönti háza népét e szavakkal. Boász elhatározta, hogy Rutot veszi feleségül, annak ellenére, hogy ő nem tartozott ahhoz a néphez, amellyel Isten szövetséget kötött. A misében Jézus köszönt minket ugyanezekkel a szavakkal. Minket, akik nem vagyunk szentek, mégis magához emel minket, hogy olyanok lehessünk, mint ő. Azzal, hogy elfogadjuk köszöntését és válaszolunk rá (És a Te lelkeddel!), elismerjük, hogy az Úr magáévá tett minket, ebből a kapcsolatból csak mi léphetünk ki.
Az Újszövetségben Gábriel arkangyal köszöntötte Máriát ezekkel a szavakkal: „Az Úr van teveled”. Ez a köszöntés jelzi, hogy Mária szíve Isten lakhelye. Számunkra sem lehet elég, hogy életünkben ne tegyünk rosszat. Isten minden nap arra hív minket, hogy szeressük felebarátunkat, úgy, ahogy Jézus szeretett minket. Erre azonban, csak akkor lehetünk képesek, ha az Úr velünk van, mert az ő szeretete soha nem fogy el, szemben a miénkkel, ami igen csak korlátozott.
A köszöntésnek és a rá adott válaszunknak még egy nagyon fontos üzenete van. Keresztények vagyunk, akik a feltámadt Jézust követjük. Köszöntésünk tehát egyben hitvallás is. Hiszünk a feltámadott Úrban, aki velünk lehet, mert él. Ezek után nem tekinthetünk egymásra másként, mint olyan emberekre, akiket Jézus megszentelt, és visszaküldött a világba, hogy másoknak is elvigyük az örömhírt.
A köszöntés fontosságát jelzi, hogy ötször hangzik el a szentmisében, és mi ötször valljuk meg, hogy mi azok vagyunk, akikkel az Úr van, imánk közös. Az is lényeges, hogy mikor hangzik el a szentmisében ez a köszöntés.
Először a szentmise kezdetén, hiszen Jézus megígérte, hogy, ahol ketten, vagy hárman összejönnek az Ő nevében, ott van velük. Ezzel emlékeztetjük tehát egymást, hogy az Ő nevében jöttünk össze.
Másodszor az evangélium hirdetése előtt, hiszen azt kívánjuk, hogy az Ő jelenléte köztünk segítsen meghallani, és életre váltani tanítását.
Harmadszor az eukarisztikus ima kezdetén, hiszen az áldozat bemutatása Jézus nélkül nem lehetséges. Ő az egyetlen, aki áldozatul adhatja magát az Úrnak. És ezért nagyon fontos, hogy azok vegyenek részt rajta, akikkel az Úr van.
Negyedszer a béke jele előtt, hiszen Jézus az, aki tartós békét adhat nekünk.
Az utolsó alkalom a záró áldás előtt van. Az áldással kapjuk küldetésünket, hogy a világban másokat szolgáljunk Isten Igéjével, szeretetben. Ehhez nagy szükségünk van Jézus segítségére, bölcsességére, társaságára, szeretetére.
„Az Úr legyen veletek” egyszerű köszöntés, de benne van a hitvallásunk, a megerősítés, a meghívás, az elismerés, a küldetés. Kezdjük minden reggel ezzel a napunkat, és este fejezzük be ezzel: Az Úr velünk van! Vele éljük a nap minden percét, úgy, hogy mások is megtudják: az Úr velünk van!

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 23. vasárnap

Az ősz beköszöntével, a természetben látszólag mintha óriási változások vennék kezdetét, valójában csak folytatódik, ami a korábbi évszakokban is volt, csak azt könnyebben fogadtuk: az ÉLET újjá rendeződése. Tavasszal és nyáron szintén egy-egy újjá rendeződésnek lehetünk a tanúi, de amikor a virágban pompázó természet, valamint a szellő lágy fuvallata elkápráztat bennünket, könnyen megfeledkezünk arról, hogy ennek milyen előfeltételei vannak. Amint a gabonaszem, ahhoz, hogy termést hozzon, először a földbe kell, hogy hulljon, úgy ősszel azon jelenségnek lehetünk a részesei, amit az ÉLET újjá rendeződésének is tekinthetünk. Vegyünk példát a természetből, és a magunk lelki életét is rendezzük újjá, ezzel is előkészítve a húsvéti újjá éledést, amire meghívást kaptunk.

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.