Évközi 25. vasárnap

Testvérem! A mai válaszos zsoltárban majdnem az egész 53. zsoltárt elénekeljük. Erről a zsoltárról Cassiodorus (+580 után) ezt írta: «Imádkozik a próféta, hogy az Úr nevében megszabaduljon gonosz üldözőitől.» A szentmise olvasmányából kiindulva – zsoltárunk alapján – elmélkedjünk szabadító Istenünkről.

„Istenem, szent nevedért védj meg engem, szolgáltass nekem igazságot hatalmaddal.” Isten nevének említése a szövetség-kötésre utal. Ha sokszor el is rejti az Úr jelenlétét, mindig van hatalma arra, hogy megsegítsen. „Halld meg könyörgésemet, Istenem, hajlítsd füledet ajkam szavára.” Képletesen szólva: Isten csak akkor tudja fülét felém fordítani, ha szólók hozzá. Imádkozzunk tehát hozzá bajainkban. „Mert idegenek keltek föl ellenem, a hatalmasok életemre törtek, és nem tartották Istent szemük előtt.” Az Isten ellen lázadók ármánykodásaikor is fordulhatunk hozzá. Ő Úr mindenki fölött. „Áldozatomat szívesen meghozom, magasztalom nevedet, Uram, mert jó vagy.” Biztosak lehetünk a meghallgatásban. Ezt a zsoltáros áldozatvállalásával jelzi, és azzal, hogy az Urat magasztalja. Hiszen mindennek alapja az, hogy az Úr jó!

Testvérem! A zsoltáros a válaszban énekelt verssel tesz tanúságot arról, hogy ő mindig bízik Isten szabadításában: „Isten megsegít engem, az Úr oltalmazója életemnek.” Nehézségeinkben mi is ilyen feltétel nélküli bizalommal hagyatkozzunk mennyei Atyánkra, aki jó és mindig gondunkat viseli. [M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.