Húsvétvasárnap – URUNK FELTÁMADÁSA

Amikor másik két társával együtt Péter apostol megtapasztalta Isten közelségét Jézus színeváltozásakor, önfeledten azt mondta: „Uram, jó nekünk itt lenni!” (Mt 17,4). Mert az ünnep arról szól, hogy semmi sem akadályoz abban, hogy azt élhessem meg, hogy „jó a te jelenlétedben lenni”. Talán nem is figyelünk eléggé arra, hogy a Bibliában található kinyilatkoztatás évezredekkel korábban megfogalmazta azt, amit mi is szeretünk/szeretnénk kimondani. A modern kor tudománya szenzációs megállapításként beszél arról, hogy az ember természetéhez hozzá tartozik, hogy szüksége van „kibeszélnie” azt, ami őt foglalkoztatja. A kinyilatkoztatás mintegy „kibeszéli”, ami Istennek fontos. Elmondja, hogy a történelem során Isten miért kötött újból és újból szövetséget az emberrel, és amikor elérkezettnek látta az időt, egy újabb szövetséget kötött, amit Fia feláldozásával pecsételt meg örökre: „Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá . . . Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.” (Ter 1,27) Jézus színeváltozásakor Péter ezt a valóságot tapasztalta meg egészen különleges módon, húsvét ünnepével pedig Jézus mindnyájunk számára lehetővé tette, hogy mi is elmondhassuk: Uram, jó nekünk itt lenni!
Áldott húsvéti ünnepet kívánok!

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.