Nagyböjt 2. vasárnap

Testvérem! Isten hűségében bízni, sokszor igen nehéz. A mai olvasmányban Ábrahám próbatételéről hallunk. Ő ekkor egyértelműen kimutatta bizalmát. A mai válaszos zsoltár a 115. zsoltár részlete. Ez az imádság minket is az Istenbe vetett bizalomra akar vezetni.

A zsoltáros hasonlatát a rabszolganő gyermekének helyzetéből veszi, aki automatikusan a gazdáé volt. „Ó, Uram, én a te szolgád vagyok, szolgád vagyok és szolgálód gyermeke.” Fogadjuk el, hogy Istentől függünk, az övéi vagyunk. „Bilincseimet széjjeltörted, bemutatom néked a dicséret áldozatát, és az Úr nevét hívom segítségül.” Szabadságunkat és minden jót Atyánktól kapunk. Ezért legyen természetes számunkra, hogy előtte borulunk le és hozzá imádkozunk. „Megadom az Úrnak, amit fogadtam, egész népének színe előtt.” A fogadalom teljesítésének kettős jelentősége van: egyrészt megismerve Isten hűségét én is hűséges szeretnék lenni. Másrészt testvéreim előtt is bizonyítom Isten hűségét. „Az Úr házának udvarán, a te falaid között, Jeruzsálem.” Az Úr hűségének bizonysága az is, hogy választottait hazavezette. Népe is hűséges akar lenni Jahve templomához.

Testvérem! Igyekezetünk ellenére igen gyakran hűtlenek vagyunk (=bűn). Mesterünkről viszont ezt írja a Biblia: «a hűséges és igaz tanú» (Jel 3,14). Nőjünk egybe Jézussal, hogy a bizalomból fakadó hűség egyre inkább megvalósuljon bennünk!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.