Horváth Ágoston bejegyzései

Évközi 28. vasárnap

Október hónapja, a május hónaphoz hasonlóan, Mária hónapja. Egyházunk arra hív, hogy ezekben a hetekben különös figyelmet fordítsunk Mária személyére, imáinkban szemléljük életének egy-egy eseményét. A rózsafűzér imádkozása egyik módja annak, hogy üdvösségünk történetének egy-egy kiemelkedő eseményén elmélkedjünk, ezt az üdvösséget pedig megváltó Krisztusunk hozta el nekünk szenvedése, halála és feltámadása által. Édesanyja, Mária a maga lelkületével és életvitelével meghatározó módon segítette Fiát ebben a küldetésében. Amikor Máriát megszólító imáinkban üdvösségtörténetünk egy-egy eseményét idézzük fel, egyben kifejezzük a hálánkat és elköteleződésünket a Jóisten iránt, akinek irgalmas szeretetén való elmélkedés békével tölti el a szívünket.

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 27. vasárnap

2015-ben zárult le plébániánk zsinatolása, amelynek célja, hogy Esztergomban 1992-’94-ben tartott egyházmegyei zsinaton megszületett elhatározásokat a plébánia szintjén is megvalósítsa. Annak a lelkesedésnek a parazsát szeretnénk nem csak emlékként megőrizni, hanem belőle a folytatáshoz erőt meríteni. „Minden közösség akkor válik érett közösséggé, (1) ha van identitás-tudata, vagyis vannak közösen elfogadott céljaik, álmaik, tudják merre kellene tartani, (2) ha reálisan ismerik a helyzetüket, és (3) ha tagjai aktívak, elkötelezettek a közös célok megvalósítása érdekében.” – olvashatjuk a zsinatolás záró dokumentumában. Ezek mind egybecsengenek azzal, amit a mai szentírási részekben is olvashatunk, hogy Isten azért adja nekünk az ő országát, hogy termést hozzunk. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy Krisztussal és az ő Egyházával egyek legyünk, amire Pál apostol így buzdít a mai szentleckében: „Amit tanultatok és elfogadtatok, amit hallottatok és példámon láttatok, azt váltsátok is tettekre, és veletek lesz a béke Istene!

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 26. vasárnap

A héten lesz Mihály atya temetése. Amikor a számunkra kedves személyek elvesztésével szembesülünk, még jobban el tudnak bizonytalanítani az olyan kérdések, amik Isten szándékára utalnak. Kétségtelen, hogy nem tudunk minden kérdésünkre választ találni a Szentírásban, de arra egyértelműen ad útmutatást az Isten, hogy hogyan viszonyuljunk a földi és az örök életünkhöz. A szüleink, nevelőink, lelkipásztoraink és jó barátaink, mint Isten küldöttei, ennek az isteni útmutatásnak a megértésében töltenek be meghatározó szerepet. Vegyünk példát Mihály atya és a többi Küldött életéből, törekedjünk mi is hitelesen tolmácsolni Isten bátorító szavait a körülöttünk élőknek, és ezáltal Pál apostol alábbi mondata még inkább szól nekünk is: „Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt.”

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 25. vasárnap

A mai evangéliumban Jézus egy példabeszéden keresztül szemlélteti a mennyek országát, vagyis az odajutás esélyeit. Figyelmesen olvasva könnyen észrevehetjük, hogy míg emberi gondolkodás szerint egyeseknek csekély az esélyük, hogy elnyerjék az élet teljességét, Isten őket is gazdagon megajándékozza. Ebből világos számunkra, hogy a mi megítélésünk szerint az esélyek és jutalmak nagyságrendje annak függvényében változik, hogy kihez viszonyítjuk magunkat vagy egymást. Ezért mondja prófétája által Isten, hogy „Az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok.” (Iz 55,8). Fogadjuk mi is az Úr hívását, és munkálkodjunk az Ő szőlőjében, mindeközben pedig örömmel fogadjuk azokat is, akik látszólag „csak a nap végén” csatlakoznak hozzánk.

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 24. vasárnap

„Az Úr legyen veletek!” köszönt minket minden szentmisén a pap. Ennek az üdvözlésnek gyönyörű jelentése van, amely talán nem is tudatosul bennünk.
Már az Ószövetségben is megtalálhatjuk, Rut könyvében. Boász, egy zsidó ember köszönti háza népét e szavakkal. Boász elhatározta, hogy Rutot veszi feleségül, annak ellenére, hogy ő nem tartozott ahhoz a néphez, amellyel Isten szövetséget kötött. A misében Jézus köszönt minket ugyanezekkel a szavakkal. Minket, akik nem vagyunk szentek, mégis magához emel minket, hogy olyanok lehessünk, mint ő. Azzal, hogy elfogadjuk köszöntését és válaszolunk rá (És a Te lelkeddel!), elismerjük, hogy az Úr magáévá tett minket, ebből a kapcsolatból csak mi léphetünk ki.
Az Újszövetségben Gábriel arkangyal köszöntötte Máriát ezekkel a szavakkal: „Az Úr van teveled”. Ez a köszöntés jelzi, hogy Mária szíve Isten lakhelye. Számunkra sem lehet elég, hogy életünkben ne tegyünk rosszat. Isten minden nap arra hív minket, hogy szeressük felebarátunkat, úgy, ahogy Jézus szeretett minket. Erre azonban, csak akkor lehetünk képesek, ha az Úr velünk van, mert az ő szeretete soha nem fogy el, szemben a miénkkel, ami igen csak korlátozott.
A köszöntésnek és a rá adott válaszunknak még egy nagyon fontos üzenete van. Keresztények vagyunk, akik a feltámadt Jézust követjük. Köszöntésünk tehát egyben hitvallás is. Hiszünk a feltámadott Úrban, aki velünk lehet, mert él. Ezek után nem tekinthetünk egymásra másként, mint olyan emberekre, akiket Jézus megszentelt, és visszaküldött a világba, hogy másoknak is elvigyük az örömhírt.
A köszöntés fontosságát jelzi, hogy ötször hangzik el a szentmisében, és mi ötször valljuk meg, hogy mi azok vagyunk, akikkel az Úr van, imánk közös. Az is lényeges, hogy mikor hangzik el a szentmisében ez a köszöntés.
Először a szentmise kezdetén, hiszen Jézus megígérte, hogy, ahol ketten, vagy hárman összejönnek az Ő nevében, ott van velük. Ezzel emlékeztetjük tehát egymást, hogy az Ő nevében jöttünk össze.
Másodszor az evangélium hirdetése előtt, hiszen azt kívánjuk, hogy az Ő jelenléte köztünk segítsen meghallani, és életre váltani tanítását.
Harmadszor az eukarisztikus ima kezdetén, hiszen az áldozat bemutatása Jézus nélkül nem lehetséges. Ő az egyetlen, aki áldozatul adhatja magát az Úrnak. És ezért nagyon fontos, hogy azok vegyenek részt rajta, akikkel az Úr van.
Negyedszer a béke jele előtt, hiszen Jézus az, aki tartós békét adhat nekünk.
Az utolsó alkalom a záró áldás előtt van. Az áldással kapjuk küldetésünket, hogy a világban másokat szolgáljunk Isten Igéjével, szeretetben. Ehhez nagy szükségünk van Jézus segítségére, bölcsességére, társaságára, szeretetére.
„Az Úr legyen veletek” egyszerű köszöntés, de benne van a hitvallásunk, a megerősítés, a meghívás, az elismerés, a küldetés. Kezdjük minden reggel ezzel a napunkat, és este fejezzük be ezzel: Az Úr velünk van! Vele éljük a nap minden percét, úgy, hogy mások is megtudják: az Úr velünk van!

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.