Testvérem! Ma, ádvent örvendező vasárnapján, az ószövetségi olvasmány világosan kimondja: «Nagy örömmel örvendezem az Úrban». (Iz 61,10) Ha szeretnénk elmélyedni az ádventi örömben, akkor ebben leginkább Mária hálaéneke, a Magnifikát segít. Ez az evangéliumi kantikum nagyon hasonlít a zsoltárokhoz. Megtanít arra, hogy az örömből magasztalás, ujjongás fakad. Érthető tehát, hogy a mai válaszos zsoltár helyén a Magnifikát verseit találjuk. (Lk 1,46-55)
Mi vezette Szűz Anyánkat az örömre? „Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát” (48a). Már Theophilosz (+412) erről a mondatról így elmélkedik: «Ő látott meg engem, nem én őt.» Isten mindig megelőz minket, mi csak észrevehetjük jótéteményeit. „Nagy dolgot művelt velem ő, aki hatalmas” (49). Az Istentől kapott ajándékok gazdagsága túlszárnyalja elképzeléseinket. Nem kell mindenáron… Bizalommal ráhagyatkozhatunk Atyánkra. „Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma” (50). Jézus jövetelével (azért jött, hogy megmentsen) az irgalom időszaka kezdődik. Mindenki, aki akarja, részesedhet irgalmából.
Testvérem! Ha ezek a gondolatok hatnak ránk, akkor beköltözik az öröm a szívünkbe. Igyekezzünk hasonlítani égi Édesanyánkhoz. Így beállunk az őt boldognak hirdető nemzedékek sorába (Vö.: 48b). MERJÜNK TEHÁT AZON AZ ÚTON JÁRNI, AMELYEN Ő JÁRT, és mondjuk vele együtt: „Magasztalja az én lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben” (46k).

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.