A Szentírás tanúsága szerint Salamon „bölcsebb volt minden embernél.” (1Kir 5,11) „Minden népből jöttek hallgatni Salamon bölcsességét.” (1Kir 5,14) A mai olvasmányból megtudjuk, hogy Salamon minek köszönhette ezt. Salamon tudatában volt annak, hogy „még kicsiny gyermek vagyok és tapasztalatlan az ügyek intézésében.” (1Kir 3,7) Tudja, hogy segítségre van szüksége. Másrészt az volt fontos neki, hogy „igazságot tudjon szolgáltatni népének.” (1Kir 3,9a) „Tetszett az Úrnak ez a beszéd,” (1Kir 3,10) mert nem magának kért valamit (Vö.: 1Kir 3,11), hanem feladatának, kötelességének teljesítéséhez kért segítséget. Ezért Isten teljesítette kérését: „Bölcs és igazságszerető szívet adok neked.” (1Kir 3,12) A bölcsességet csak Istentől ajándékba kaphatja meg az ember. A bölcsesség szót a Szentírásban eredetileg így olvassuk „halló szív”. Valóban akkor vagyunk bölcsek, ha meghalljuk, vagyis engedelmesek vagyunk Isten akaratának és egész bensőkkel ráhangolódunk (szív, azaz gondolat, érzés, akarat). Páratlan kitüntetés érte Salamont, amikor az Úr így szólt hozzá: „Kérj bármit, és én megadom neked.” (1Kir 3,5) Isten Fia, Jézus által nekünk is felkínálja ezt a lehetőséget: „Aki kér, az kap.” (Mt 7,8) Éljünk tehát a lehetőséggel, és valóban azt kérjük, ami számunkra is a leglényegesebb, hogy különbséget tudjunk tenni jó és rossz között (1Kir 3,9).

[D.F.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.