A mai vasárnapra ajánlott evangéliumi rész sokrétű tanításából most csak az alábbiakat szeretném jobban a látókörünkbe hozni: – amikor Jézus tudomást szerez Keresztelő János haláláról, fontosnak tartotta, hogy egyedül elvonuljon egy kietlen helyre. Ugyan nem tudjuk pontosan, hogy ilyen “markánsabb” elvonulásra hányszor kerülhetett sor részéről, de máskor is olvashatunk arról, hogy egy-egy nagyobb eseményhez kapcsolódóan fontosnak tartotta, hogy a világ zajától elvonuljon, és az Atyával minőségi időt töltsön; – bár sok beteg is volt azok között, akik felkeresték Jézust a kietlen helyen elhagyva a komfortzóna kínálta biztonságos mikrokörnyezetüket, de többségük bizonyára “átlagos polgár” lehetett, akit szenvedélyesen foglalkoztatott Jézus személye, és amit általa felismertek az élet igazságából; – a csodálatos kenyérszaporítás után összeszedett tizenkét kosárnyi maradék kenyér összegyűjtéséhez azoknak a kosarát vehették igénybe, akiknek nem lehetett elegendő idejük, hogy a munkából először haza tudjanak menni, elrendezzék az otthoni teendőiket, és csak azután keljenek útra, hogy Jézussal találkozzanak. Ez a Jézussal való spontán találkozásuk nem hogy nem nehezítette meg az életüket, de még plusz hozadékát is megtapasztalhatták nagy csodálkozás közepette. A fenti gondolatok közül, melyik által érzem magamat megszólítva? Akkor válhatok én is Isten teremtő szeretetének az eszközévé, ha nem maradok közömbös iránta.

József atya

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.