Karácsony, Urunk születése

Testvérem! A 97. zsoltár – amelyből idéz a mai ünnepi mise áldozási éneke – az un. koronázási himnuszok közé tartozik. Ezekben a szent szerző tudatosítja a választott népben, hogy Isten vezeti népét, Ő irányítja történelmüket. Jussanak ezek eszünkbe, amikor elimádkozzuk énekünket: „Meglátta a föld minden határa: Istenünk hozott nekünk szabadulást.” (3b) Jahve az, aki cselekedett, Ő mentette meg népét.
Meglátta.” Az emberiség ősi vágya meglátni Istent (paradicsomi állapot). Jahve az elrejtőző Isten (Vö.: Iz 45,15), aki a teremtésben, a választott nép történelmében (áldozási ének), de főleg a megtestesülésben (mai ünnep) mutatja meg magát. Az utolsó napon fogja mindenki meglátni őt, amikor eljön dicsőségében. (Vö.: Mt 24,30) Most – földi zarándoklásunk idején – a hit szemével a kenyér színében vehetjük észre őt. „Szabadulást.” A zsidó nép többször is megszabadult rabságából. A szentáldozás gyümölcse, hogy a bűn ellen hathatósabban küzdhetünk, «megszabadulhatunk» tőle. (Vö.: KEK 1393-95.)
Testvérem! A jászolban megsimuló Kisdedben ugyanolyan nehéz meglátni az Isten Fiát, mint a hópehely ostyában. (Vö.: Hozsanna 29.) Karácsony öröme erősítse meg az Oltáriszentségbe vetett hitünket. EZEN A SZÉP ÜNNEPEN MEGKÖSZÖNÖM NEKED JÉZUSOM, HOGY LÁTHATUNK ÉS ERŐDDEL MEGSZABADÍTASZ MINKET.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Advent 4. vasárnapja

Testvérem! Karácsonyhoz, Jézus születésnapjához közeledve, a liturgiában az édesanya alakja is megjelenik. A mai áldozási énekben ezt halljuk: „Íme, a Szűz fogan, Fiút szül, és Emmánuelnek nevezi el.” (Iz 7,14) A Szentírás magyarázó szerint ez a jövendölés eredetileg ezt jelenti: «A gyermek születése lesz annak a jele, hogy Jahve ebben a kényszerű történeti helyzetben is (a dinasztia kihalásának veszélye) népével marad, azt el nem hagyja.»
Izaiás szavait a választott nép messiási jövendölésnek tekintette. Természetes tehát, hogy a fenti egzegéta később ezeket írja: «A jövendölés ünnepélyes hangja és a szimbolikus név, amelyet a próféta a gyermeknek ad, a távoli jövőbe mutat.» A jövendölés Názáretben, ill. Betlehemben beteljesedett, de ránk is vonatkozik. Hiszen a Fiú – akinek neve Emmánuel – ma is velünk van, ma is találkozhatunk vele a szentáldozásban. Tudatosítsuk tehát magunkban, hogy az Eukarisztiában velünk lakó Mesterünk minket sem hagy el, mostani helyzetünkben is számíthatunk segítségére.
Testvérem! Az eredeti héber szövegben a ’fiatal lány’ szó szerepel. De már a rabbik is a ’szüzet” értették alatta, mert a görög fordításban – amely Krisztus születése előtt készült – már a ’szűz’ szó szerepel. Mária ez a Szűz, aki szűzen szülte Jézust, akivel mi is találkozunk a szentáldozásban. A Szűzanya szűzi lelkülete jellemezzen minket is, amikor szentáldozáshoz járulunk. KÖSZÖNJÜK ISTENÜNK, HOGY ÍGÉRETEID MINDIG VALÓRA VÁLNAK.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Advent 3. vasárnapja, Gaudete vasárnap

Testvérem! Ádvent harmadik vasárnapját öröm vasárnapjának hívjuk. Túl vagyunk a várakozás felén. Már kevesebbet kell «aludni» Karácsonyig, mint ádvent elejétől a mai napig. Közeledik Jézus születésnapja, a vele való találkozás ünnepe. «Találkozás.» A szentmisében a szentáldozás erre nemcsak emlékeztet, hanem ezt létre is hozza. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az áldozási énekben ma így imádkozunk: „Mondjátok a csüggedt szívűeknek: Bátorság! Ne féljetek! Nézzétek, eljön a mi Istenünk, hogy szabadulást hozzon nekünk.” (Vö.: Iz 35,4;)
Nézzétek, eljön a mi Istenünk.” Ez valóban megvalósul, amikor szentáldozáskor Jézust a szívünkbe fogadjuk. Ő azért jön: „hogy szabadulást hozzon nekünk.” Ez a szabadulás – megvizsgálva Izaiás prófétánál a szövegkörnyezetet – a pusztából való menekülésre utal. Ez átvitt értelemben a bűneinkből való szabadulást jelenti. (Az áldozáshoz való kivonulás ennek szép szimbóluma.) A kiutat Isten adja népének. A szentáldozás nekünk is erőforrásunk.
Testvérem! Aki annak örvendezik, hogy találkozott Istenével, az egyértelműen elfogadja a próféta üzenetét: „Mondjátok a csüggedt szívűeknek: Bátorság! Ne féljetek!De jó lenne, ha gyakran eszünkbe jutna ez az üzenet. «A KENYÉR SZÍNÉBEN VELÜNK LAKÓ JÉZUS! SEGÍTS MINKET, HOGY MINDIG ÖRÖMMEL VONULJUNK A VELED VALÓ TALÁLKOZÁSRA ÉS ENNEK ÖRÖMÉT ÉLETÜNKKEL MUTASSUK MEG KÖRNYEZETÜNKNEK!»

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Advent 2. vasárnapja

Testvérem! Báruk próféta Jeremiás próféta íródeákja volt, de maga is prófétaként működött. Könyvét ritkán idézi a liturgia, de a mai olvasmány és az áldozási ének is ebből való, sőt az áldozási ének az olvasmány része. „Kelj föl, Jeruzsálem, állj a magaslatra, és nézd az örömet, amely Istentől jön.” (5,5; 4,36) Itt a próféta a babiloni fogságban sínylődő népet igyekszik felrázni és reményt akar szívükbe önteni.
Jeruzsálem gyakran a választott népet személyesíti meg. Ez tehát rólunk is szól. Az öröm – főleg ha Istentől jön – szentáldozásunkat is jelentheti. A találkozás ugyanis egyértelműen örömünk forrása. Sokkal könnyebben veszünk észre valamit, ha felkelünk, magaslatra állunk. Áldozásunkkal kapcsolatban az egyik gyakran visszatérő nehézségünk a megszokás. Mi segíthet ilyenkor? A felkelés, magaslatra állás ebben az esetben életünk megváltoztatását is jelentheti. Például igyekszünk hamarabb odaérni a szentmisére, így jobban rá tudunk hangolódni. Cselekvően bekapcsolódunk a szentmisébe (bűnbánat, tanításra figyelés, Miatyánk…), amely elvezet a gyümölcsöző szentáldozáshoz.
Testvérem! Szunyogh Xavér bencés atya a mai vasárnap szövegeiről elmélkedve ezt írja: «A mai vasárnap a remény ünnepe. Krisztus valóban a mi Megváltónk.» Az örömteli szentáldozás legyen ennek záloga! «KRISZTUSOM, SEGÍTSD LEGYŐZNÖM LUSTASÁGOMAT, LEZSERSÉGEMET, HOGY A VELED VALÓ TALÁLKOZÁSOM MINDIG AZ IGAZI ÖRÖM ÉS REMÉNY ÜNNEPE LEHESSEN!»

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Advent 1. vasárnapja

Testvérem! Ebben az egyházi évben is folytatjuk a szentmise énekeiről való elmélkedést. A változó részek közül most az «áldozási ének» következik. „Ennek az a szerepe, hogy kifejezze az áldozók lelki egységét, tanúsítsa a szív örömét és jobban megvilágítsa az áldozási körmenet közösségi jellegét.” (RMÁR 86.) Az áldozási ének eredetileg is körmeneti ének volt, amit egész szentáldozás alatt énekeltek. A mai liturgia ebből csak az antifónát őrizte meg. Ez általában egy szentírási idézet. Úgy gondolom, hogy most, amikor a Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszusra készülünk, nagyon is gyümölcsöző lesz számunkra, ha az áldozási énekekről elmélkedünk.
Mai szentmisénk áldozási éneke így hangzik: „Mindenféle jókat osztogat az Úr, és földünk megtermi gyümölcsét.” (Zsolt 84,13) Ádvent elején ez két gondolatot juttat eszembe. Az első Krisztus második eljövetele. Isten örök üdvösséget osztogat, a «föld» (ez a mi világunk) pedig megérett az aratásra. A másik gondolat a karácsonyi készületből fakad. Mennyei Atyánk Fia születésekor mindenféle kegyelmet osztogat, a «föld» (ez az emberiség) pedig Szűz Mária által világra hozza a Messiást.
Testvérem! Ez a kettősség a mi szentáldozásainkra is jellemző. Amikor szentáldozáshoz járulunk megtapasztaljuk mennyei Atyánk túláradó nagylelkűségét. Ugyanakkor indítást nyerünk arra, hogy – Krisztussal együttműködve – bennünk is megvalósuljanak a szentáldozás gyümölcsei. «URAM A SZENTÁLDOZÁSBAN VELED TALÁLKOZOM. VEGYEM ÉSZRE OSZTOGATÓ JÓSÁGODAT ÉS TEREMJEM MEG ÉN IS GYÜMÖLCSÖMET!»

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 34. vasárnap Krisztus a Mindenség Királya

Testvérem! Az egyházi év utolsó vasárnapján – Krisztus Király ünnepén – szinte az egész 92. zsoltárt elénekeljük a válaszos zsoltárban. Református testvéreink Jubileumi kommentárja szerint «ősi himnusz, mely Jahve király voltát, királyi hatalmát és uralmát magasztalja». Elmélkedjünk tehát erről a koronázási zsoltárról!
A válasz a zsoltár első sora: „Az Úr országol, királyi fölségbe öltözött.” Ha ember uralkodik a nép felett, abból rossz is következhet (Vö.: 1Sám 8,11kk). De ha az Úr, abból csak jó következik. (Ez a zsoltár erről szól.) A király feladata népének biztonságot adni: „Megerősítette a földet, hogy meg ne inogjon.” Az Úr képes erre, mert ura, teremtője a világnak. „Öröktől fogva vagy te, Uram, szilárdan áll trónod kezdet óta.” A világban minden mozog, változik. Biztonságunk alapja az egyetlen szilárd pont, Jahve trónja. „Az Úr fölségbe öltözött, felövezte magát hatalommal.”  Isten, Krisztus vállalja ezt a királyságot, ő akar a mi királyunk lenni. „Bizonyságaid valóban igazak, Uram, szentség illeti házadat, most és mindörökké.” Ami Istenhez tartozik (bizonyságaid = kinyilatkoztatás; házad = templom, közösség;) az minden és
mindenkor biztos pont, biztonságunk alapja lehet. Ezért építhetjük Krisztus királyságára a mi boldogságunkat.
Testvérem! Vége az egyházi évnek, vége ennek a sorozatnak is. Ebben az egyházi évben – vasárnapról-vasárnapra – elgondolkoztunk a válaszos zsoltárról. Remélem, ez segített neked abban, hogy jobban megértsed Isten üzenetét. ADJUNK HÁLÁT TEHÁT ISTENNEK üzenetéért, a kapott gondolatokért és minden segítségéért, ámen.
[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 33. vasárnap

Testvérem! Mai válaszos zsoltárunk szinte az egész 15. zsoltár. Ezt a zsoltárt a katolikus szentírás-magyarázók Messiási zsoltárnak tartják. Ennek egyik oka, hogy szent Péter és Pál apostol is Jézusra vonatkoztatja. (Vö.: ApCsel 2,25; 13,35) Másrészt már szent Ágoston ezt prédikálja: «Ebben a zsoltárban Királyunk beszél a felvett ember személyében.» Hallgassuk tehát Urunkat!
Örökrészem és kelyhem te vagy, Uram, te tartod kezedben sorsomat.” Szent Ágoston így elmélkedik: «A többiek válasszanak maguknak földi és mulandó részeket, a szentek osztályrésze az örökkévaló Úr», hiszen mi Mesterünk sorsában osztozunk. „Szüntelenül magam előtt látom az Urat, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak.” Jézus visszakészült ahhoz, akitől jött. Ezért mindig rá figyelt és tudta, hogy Atyja mindig vele van. „Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem, reménységben nyugszik testem is.” Biztos vagyok abban, hogy az Úr mindig velem van? Ha igen, akkor: Öröm tölt el és szívből ujjongok, és a remény lángja mindig égni fog bennem. És ezután következik az igazi messiási jövendölés: „Mert nem hagyod lelkemet a holtak országában, és nem engeded, hogy szented romlást lásson.” Krisztusban megvalósult a feltámadás, beteljesedett a zsoltáros jövendölése. Krisztus valóban feltámadt!
Testvérem! A mai válasz zsoltárunk első verse: „Védelmezz engem, Istenem, hiszen tebenned bízom.” Az évközi időszak utolsó előtti vasárnapján már a világ végére gondolunk. Ha Jézusban bízunk, rá hagyatkozunk, akkor Mesterünkhöz hasonló lesz sorsunk az ő második eljövetelekor. MI IS FELTÁMADUNK.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 32. vasárnap

Testvérem! A mai válaszos-zsoltárunkat a 145-ből idézzük. (Az évközi 23. vasárnapit is ugyanebből a zsoltárból vettük.) Ennek a zsoltárnak ezt a címet adták: Az Úrban bízók boldogsága. Bízni csak az tud, aki szeret. Érthető tehát, hogy a zsoltár-orációban ezt találjuk: «Engedd nekünk, hogy általad látókká téve képesek legyünk téged mindenkor tiszta szellemmel szeretni.» A mai részletben is erről elmélkedünk:
Isten igaz marad örökké, az elnyomottnak igazságot szolgáltat.” Isten igaz marad, vagyis most is segíteni akar rajtunk. Azt akarja, hogy ez a világ, mindennapi életünk, szebb és jobb legyen. „Az éhezőnek ő ad kenyeret, kiszabadítja az Úr a foglyokat.” Gondviselő Atyánk a leghétköznapibb dolgokban is segít. Vegyük komolyan, hogy a «modernkori rabságokból» is ő tud kiszabadítani. „Az Úr támogatja az árvát és özvegyet, és elpusztítja a gonoszok útját.” Az Úr oltalmazója mindazoknak, akik emberi támasz nélküliek. Az Ószövetségben a királyok feladata volt ez. (Vö.: Jer 22,1kk) Ne csodálkozzunk tehát a következő versen: „Az Úr uralkodik örökké, a te Istened, ó Sion, nemzedékről nemzedékre.” Messiási zsoltárnak szokták nevezni ezt a zsoltárt, hiszen ezek a dolgok csak a messiási időkben teljesednek be egészen. Addig is, Egyházunk, mivel Jézushoz tartozik, a Messiás, Krisztus örök királyságának részese.
Testvérem! A kései zsidó hagyomány válaszos-zsoltárunkat a reggeli imák közé sorolja. Tudatosítsuk mi is magunkban minden nap reggel, hogy HA ISTENBEN BÍZUNK, akkor leszünk boldogok. Ha AZ EGYHÁZHOZ RAGASZKODUNK, akkor találjuk meg a szeretet útját, mely mennyei Atyánkhoz vezet.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 31. vasárnap

Testvérem! A 17. zsoltár, melynek kiragadott részeiből tevődik össze a mai válaszos zsoltárunk, Istent dicsőíti. Ahogyan címe mondja: Hálaadás. Szerzője Dávid, akit a zsoltár felirata «Isten szolgájának» nevez. Isten szolgájának lenni kitüntetés, és Dávid, a derék szolga, rajongásig szereti Urát. Ezért imádkozzuk a válaszban: „Szeretlek, Uram, Istenem, én erősségem.” Ez a szeretet mai zsoltárunk alapgondolata.
Istenem, segítőm, akiben remélek, oltalmazóm, pártfogóm és üdvöm ereje.” Aki igazán szeret, azt bizalom tölti el. Elsősorban ne magunkban bízzunk, hanem Oltalmazónkban! „Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.” Akik az Urat szeretik, azok gondjukat is vele osztják meg. Bizalmuk miatt pedig biztosak lehetnek a szabadulásban. Dávid az Úr prófétája is volt, ezért szívbe markoló a következő gondolata: „Él az Úr, az én áldott segítőm, legyen dicsőség üdvöm Istenének.” Ez már az újszövetség világa is. Jézus feltámadt, él. Mi is tegyünk erről tanúságot testvéreink előtt. „Menedékem és sziklaváram, szabadítóm te vagy, Uram.” A derék szolga életének biztos pontja az Ura. Nekünk is az? Tudunk ilyen elragadtatással beszélni Urunkról, Testvérünkről?
Testvérem! A mai evangélium és az olvasmány is a szeretet parancsáról szól. A szeretet elsősorban nem érzelem, hanem döntés. LEGYÜNK – JÉZUSSAL, MÁRIÁVAL – DÁVIDDAL EGYÜTT MI IS «ISTEN SZOLGÁI». Ha erre törekszünk, elég erősek leszünk arra, hogy valóban a szeretet irányítsa életünket.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.