Testvéreim! Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok; teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek arra, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet. Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki minden fölött áll, mindent áthat és mindenben benne van.

(Ef 4,1-6)

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Testvérem! Ha felületesen gondolkodunk – úgy hihetjük – az Oltáriszentségnek és Pünkösdnek nem sok köze van egymáshoz. Az első évezredben nem így gondolták, hiszen a Fiú és a Szentlélek egy Isten két személye. Azt is láthatjuk, hogy a pap a szentmise két részében is osztogat: Az elsőben a Lélek üzenetét, a másodikban pedig Krisztus testét. Érthető tehát, hogy a középkorban gyakori volt a galamb formájú tabernákulum. (Ma ilyent láthatunk a ciszterci nővérek érdi altemplomában.)

A mai áldozási ének Pünkösd ünnepéről szól és a szentmise olvasmányának részlete: „Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és hirdették Isten nagy tetteit, alleluja.” (ApCsel 2,4.11) Erről Rajz Mihály atyánál egy sokatmondó elmélkedést találtam: «Különösen a szentáldozások után fokozódik fel bennem a Szentlélek várása. Amikor közeledben vagyok, a legégetőbb a szomjúságom az igazság és a szeretet Lelke után. Az örök lámpa vörös izzásában a szétoszló tüzes pünkösdi nyelvek egyikét érzem izzani fölöttem.» A Lélek pedig – Krisztussal együtt – mindig arra ösztönöz, hogy hirdessük az örömhírt, „Isten nagy tetteit.”

Testvérem! Az Isten – a Szentlélek és az Eukarisztia – lakást szeretne venni bennünk. Akkor leszünk ’megszállottak’, ha beengedjük őket lelkünk ajtaján. Ma tehát mindkettőjük előtt tárjuk ki szívünk kapuját. SZENTLÉLEK ÚRISTEN! TE KÖZREMŰKÖDTÉL A MEGTESTESÜLÉSBEN ÉS TE SZENTELED MEG ÁLDOZATI ADOMÁNYAINKAT IS. TÉGY MINKET ’MEGSZÁLLOTTAKKÁ’, HOGY ÁLTALUNK IS TUDD ALAKÍTANI A MAI VILÁGOT.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Testvérem! Vajon, amikor Jézus az emmauszi tanítványokkal megtörte a kenyeret, az utolsó vacsorához hasonlóan Eukarisztiát végzett? A Biblia magyarázók vitáját most nem dönthetjük el. Mindenesetre a liturgia annak tekinti, hiszen a mai szentmise áldozási énekében ezt imádkozzuk: „A tanítványok felismerték az Úr Jézust a kenyértöréskor, alleluja.” (Lk 24,35) A tanítványok magatartásáról való elmélkedés segítsen minket abban, hogy mi is felismerjük az Urat a szentmisében.Nagy szent Gergely pápa az emmauszi tanítványokról elmélkedve ezt prédikálta: «Asztalt terítenek, kenyeret és ételt szolgálnak fel. Amikor az Írásokat magyaráztad, nem ismertek fel, most viszont felismernek a kenyértörésben. Amikor parancsaidról hallottak, elméjük nem világosodott meg, amikor megtartják parancsodat, azonnal minden világossá válik előttük. Ó Uram, ha meg akarom érteni, amit tőled hallok, azonnal át kell ültetnem a gyakorlatba.» Testvérem! A szent pápa több mint 1400 évvel ezelőtt tanított így. Most, a XXI. században is ugyanezt kell megvalósítanunk. Az eukarisztikus lakoma az önátadásról szól. (Értetek adatik.) Ha mi is áldozatot hozunk, akkor fogjuk felismerni őt, akkor fogunk valóban találkozni Jézussal a szentáldozásban. A KENYÉR SZÍNÉBEN JELEN LEVŐ MESTEREM! SEGÍTS, HOGY BŰNEIM (=HELYTELEN GYAKORLATOM) NE ZÁRJÁK LE LELKI SZEMEMET. A SZERETET-KÖZÖSSÉGET MEGVALÓSÍTVA – AKARATOD SZERINT – TESTVÉREIMMEL EGYÜTT MINDIG FELISMERJELEK TÉGED. [M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Testvérem! Ma Szentírás vasárnapja van. Jézus a Bibliát «a törvény és a próféták» kifejezéssel említi. (Vö.: Mt 11,12) Mai válaszos zsoltárunk (18.) Isten törvényéről énekel. A 18. zsoltár második felét «bölcsesség himnusz»-nak is nevezik, mert a szövetségkötésből fakadó követelményeket sorolja fel. Az erről való elmélkedés segítsen minket is közelebb a Szentírás megértéséhez.

„Szolgád, Uram, tanul belőlük, bő jutalmat ád megtartásuk.” Szent Ágoston erről a versről elmélkedve mondja: A törvény édes, «és ezt a szolgád nem szavakból, hanem megtételükből tapasztalja.» A tettek tehát az igazán fontosak, nem a szavak. „Ámde ki veszi észre a tévedést? Rejtett bűneimtől tisztíts meg engem!” A bennem lapuló helytelen kívánságokról van itt szó. Ezektől csak Jézus szabadíthat meg minket. Ezért folytatja így a zsoltáros: „A kevélységtől őrizd meg szolgádat, hogy ne uralkodjék rajtam.” «Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység.» (Sir 10,14) Ezt a bűnt is csak az Úr segítségével kerülhetjük el. „Tiszta leszek akkor egészen, a nagy bűnöktől megtisztulok.” Erre utal szent Jakab is: «Isten a kevélyeknek ellen áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.» (4,6) Legyünk tehát tiszták, azaz alázatosak.

Testvérem! Ha a Bibliáról elmélkedünk, mindig tartsuk szemünk előtt a mai zsoltár-választ: „Az Úr végzései igazak, megvidámítják a szívet.” A Szentlélek az, aki megvidámítja szívünket – magyarázza szent Ágoston. Köszönjük meg Mesterünknek, hogy a Szentlélek által kapott törvények nem gúzsba kötnek, hanem boldoggá tehetik életünket.                                     [M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.