Testvérem! Életem egyik megrázó élménye a máriacelli templomban levő Szentháromság-ábrázolás. A szokásostól (galamb – szakállas bácsi – Krisztus a kereszten) annyiban tér el, hogy az Atya lehajol a kereszthez és megfogja Fia kezét. A mai áldozási éneket olvasva jutott ez az eszembe. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,16) A keresztáldozat – és ennek megjelenítése a szentmise – nem csak Jézus áldozata, hanem a mennyei Atyáé is.
A János evangélium itt szereplő mondatát magyarázva, egy protestáns szerzőnél olvastam, hogy ez «az Evangélium dióhéjban». „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda.” Az üdvtörténet alapja Isten végtelen szeretete. Az Atya nem csak kétezer évvel ezelőtt ajándékozta nekünk Fiát, hanem most is őt adja nekünk az Eukarisztiában. Erre csak egy lehet a mi válaszunk: a bizalom, a hit! „Aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” Ne válogassunk Jézus tanításában. Erős hittel fogadjuk tehát minden szavát. Azt is, hogy «Ez az én testem… ez az én vérem…»
Testvérem! Itt érzékszerveink nem segítenek. Tudjuk: «Ez hitünk szent titka». De azt is tudjuk, ha nem esszük testét, nem lesz
örök életünk. (Vö.: Jn 6,53) KÖSZÖNÖM JÉZUSOM , HOGY ENNYIRE SZERETSZ ENGEM . EZ A SZERETET LEGYEN ÉLETEM VEZÉRFONALA . HITBŐL FAKADÓ SZENTÁLDOZÁSAIM EGYESÍTSENEK A TE SZERETETEDDEL MOST ÉS ÖRÖKKÉ .
[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.