Morandini Kristóf bejegyzései

Évközi 17. vasárnap

Testvérem! Jakubinyi érsek atya a «nyolc boldogságról» elmélkedve ezeket írja: «Jézusnál a boldogság sajátos értelmet nyer: boldog az, aki hittel fogadja az ő kinyilatkoztatását». A mai szentmise áldozási énekében így énekelünk: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.” Jézus nekünk nemcsak szavaival, hanem életével is kinyilatkoztatást adott. Mesterünk irgalmasságot akart (vö.: Mt 9,13) és tiszta szívű volt (vö.: Mt 11,29). Mi is ezt tapasztalhatjuk meg az Oltáriszentséggel való találkozásban.
„Boldogok az irgalmasok.” Boros László szerint az irgalmasság három alapértéket foglal magába: 1/ Szeretetet, amely a másik baját bensőleg megragadja. 2/ Készséget, amely a részvét által egységre lép a másik emberrel. 3/ Akaratot, amely a másikon segíteni akar. Jézus a szentáldozásban erre tanít minket. „Boldogok a tiszta szívűek.” A szív a Szentírásban az Isten és az ember találkozásának a helye. Tiszta szívet csak a mennyei Atya tud bennünk teremteni (vö.: Zsolt 50,12). A szentáldozásban az Isten Fia helyet készít magának, hogy a Vele való találkozás gyümölcsöző legyen. «Az áldozás elválaszt bennünket a bűntől.»
(KEK 1393)
Testvérem! Ha hasonlítunk Urunkhoz, jutalmat is nyerünk. Nekünk is irgalmaznak és meglátjuk az Istent. Szükségünk van Isten irgalmára. Nagy öröm, ha eljuthatunk mennyei Atyánk elé. Ezen az úton vezet minket az Eucharisztia. J Ó P ÁSZTOROM ! A B ÁRÁNY MENYEGZŐJÉNEK BOLDOGSÁGÁRA VÁGYOM . H ADD TAPASZTALJAM MEG EZT A SZENTÁLDOZÁSBAN !

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 6. vasárnap

Testvérem! Életem egyik megrázó élménye a máriacelli templomban levő Szentháromság-ábrázolás. A szokásostól (galamb – szakállas bácsi – Krisztus a kereszten) annyiban tér el, hogy az Atya lehajol a kereszthez és megfogja Fia kezét. A mai áldozási éneket olvasva jutott ez az eszembe. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,16) A keresztáldozat – és ennek megjelenítése a szentmise – nem csak Jézus áldozata, hanem a mennyei Atyáé is.
A János evangélium itt szereplő mondatát magyarázva, egy protestáns szerzőnél olvastam, hogy ez «az Evangélium dióhéjban». „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda.” Az üdvtörténet alapja Isten végtelen szeretete. Az Atya nem csak kétezer évvel ezelőtt ajándékozta nekünk Fiát, hanem most is őt adja nekünk az Eukarisztiában. Erre csak egy lehet a mi válaszunk: a bizalom, a hit! „Aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” Ne válogassunk Jézus tanításában. Erős hittel fogadjuk tehát minden szavát. Azt is, hogy «Ez az én testem… ez az én vérem…»
Testvérem! Itt érzékszerveink nem segítenek. Tudjuk: «Ez hitünk szent titka». De azt is tudjuk, ha nem esszük testét, nem lesz
örök életünk. (Vö.: Jn 6,53) KÖSZÖNÖM JÉZUSOM , HOGY ENNYIRE SZERETSZ ENGEM . EZ A SZERETET LEGYEN ÉLETEM VEZÉRFONALA . HITBŐL FAKADÓ SZENTÁLDOZÁSAIM EGYESÍTSENEK A TE SZERETETEDDEL MOST ÉS ÖRÖKKÉ .
[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Szentségimádás Iskolája a templomban

Készülünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Ennek jegyében elindítjuk a Szentségimádás Iskoláját templomunkban is, Fábry Kornél atya ugyanilyen című előadás-sorozatának valóságos szentségimádáshoz kapcsolt levetítésével, hétfőnként este hat azaz 18.00 órai kezdéssel. Az első alkalom már most hétfőn, február 11-én lesz!

Szeretettel hívjuk és várjuk kedves Híveinket és távolabbról érkező Vendégeinket, mindenekelőtt pedig azokat a kedves Testvéreket, akik érdeklődésüket már név szerinti jelentkezésükkel is kifejezték!

A sorozathoz munkafüzet és könyv is tartozik; ezek beszerezhetők templomunk főbejáratánál is, a könyves pultnál.

Évközi 34. vasárnap Krisztus a Mindenség Királya

Testvérem! Az egyházi év utolsó vasárnapján – Krisztus Király ünnepén – szinte az egész 92. zsoltárt elénekeljük a válaszos zsoltárban. Református testvéreink Jubileumi kommentárja szerint «ősi himnusz, mely Jahve király voltát, királyi hatalmát és uralmát magasztalja». Elmélkedjünk tehát erről a koronázási zsoltárról!
A válasz a zsoltár első sora: „Az Úr országol, királyi fölségbe öltözött.” Ha ember uralkodik a nép felett, abból rossz is következhet (Vö.: 1Sám 8,11kk). De ha az Úr, abból csak jó következik. (Ez a zsoltár erről szól.) A király feladata népének biztonságot adni: „Megerősítette a földet, hogy meg ne inogjon.” Az Úr képes erre, mert ura, teremtője a világnak. „Öröktől fogva vagy te, Uram, szilárdan áll trónod kezdet óta.” A világban minden mozog, változik. Biztonságunk alapja az egyetlen szilárd pont, Jahve trónja. „Az Úr fölségbe öltözött, felövezte magát hatalommal.”  Isten, Krisztus vállalja ezt a királyságot, ő akar a mi királyunk lenni. „Bizonyságaid valóban igazak, Uram, szentség illeti házadat, most és mindörökké.” Ami Istenhez tartozik (bizonyságaid = kinyilatkoztatás; házad = templom, közösség;) az minden és
mindenkor biztos pont, biztonságunk alapja lehet. Ezért építhetjük Krisztus királyságára a mi boldogságunkat.
Testvérem! Vége az egyházi évnek, vége ennek a sorozatnak is. Ebben az egyházi évben – vasárnapról-vasárnapra – elgondolkoztunk a válaszos zsoltárról. Remélem, ez segített neked abban, hogy jobban megértsed Isten üzenetét. ADJUNK HÁLÁT TEHÁT ISTENNEK üzenetéért, a kapott gondolatokért és minden segítségéért, ámen.
[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 29. vasárnap

Testvérem! A mai olvasmány – amelyet Izaiás próféta könyvéből olvasunk – a szenvedés kérdésével foglalkozik. A 32. zsoltár is, melynek befejező része a mai válaszos-zsoltár, ennek átgondolásában segít. Az imaórák liturgiájában ezt a feliratot találjuk ennél a zsoltárnál: «A gondviselő Isten dicsérete.» A gondviselésről való elmélkedés valóban közelebb vihet minket a szenvedés elfogadásához.
„Az istenfélőkre ügyel az Úr szeme, akik bíznak az irgalmában.” Aki magában bízik, az csalódni fog. Aki viszont az Úrban bízik, az megtapasztalja gondviselését. „Megmenti lelküket a haláltól, és táplálja őket éhínség idején.” Most az éhezés ideje van, ezért szent Ágoston így tanít: «Reménykedj itt, hogy örvendezhess ott; éhezz és szomjazz itt, hogy lakomázhass ott.» „Az Úrra hagyatkozik lelkünk, a segítőnk, és a mi oltalmunk.” Aki mennyei Atyánk felé törekszik, miért mer ráhagyatkozni? Mert a megtestesülés óta Emmánuel, velünk az Isten. (Vö.: Mt 1,23) „Benne örvend a szívünk, az szent nevében remélünk.” A nehézségek, a szenvedés ellenére is örvendezhetünk. Ennek oka pedig az, hogy velünk van, még a szenvedésben is.
Testvérem! Zsoltárunk utolsó sorát jelölték ki a válaszos-zsoltár válaszának: „Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.” Vegyük komolyan a Szentírás megállapítását: Aki az
Úrban bizakodik, az sohasem csalatkozik. (Vö.: J Sir 15,4) ÉRJÜK MENNYEI ATYÁNK GONDVISELŐ JÓSÁGÁT , HOGY NE CSAK MEGÉRTSÜK MINDEZT, HANEM ENNEK MEGFELELŐEN ALAKÍTSUK IS ÉLETÜNKET !

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Évközi 17. vasárnap

Testvérem! A mai evangélium és olvasmány is kenyérszaporításról, mélyebben átgondolva Isten gondoskodó szeretetéről szól. Érthető tehát, hogy olyan válaszos zsoltárt imádkozunk, amely többféle dologért – köztük Isten gondoskodó szeretetéért – Istent magasztalja. A zsoltárok könyvének utolsó zsoltárai dics ít imádságok. Ezek között találjuk a 144-et, amelynek részleteit énekeljük a mai válaszos zsoltárban.
„Magasztaljon téged, Uram, minden műved, szentjeid áldást mondjanak.” Minden teremtménynek feladata Isten dicsőítése.  Nekünk, embereknek, az értelmes lényeknek, az anyagvilágot is képviselnünk kell. „Igazságos az Úr minden útján, és szent minden művében.” Ebben és a következő versben a zsoltáros Isten
gondoskodó szeretetének okát énekli meg. „Közel van az Úr mindazokhoz, akik őt hívják, akik hozzá kiáltanak igaz szívvel.” Három okot találunk itt: Igazságos, mert tudja, hogy csak teremtmények vagyunk. Szent, hiszen jósága tökéletességéből fakad. Közel van hozzánk, ezért együtt tud érezni velünk. Mindebből következik az étkezés előtti imaként is mondott zsoltárvers: „Mindenek szeme bízón rád tekint, és te enni adsz nekik kell időben.” Aki az Úrban bízik, az meg nem szégyenül. Mindennapi életünkben is megtapasztalhatjuk Isten gondoskodó szeretetét.
Testvérem! Az étkezés előtti ima folytatása majdnem azonos a mai zsoltár-válaszunkkal: „Megnyitod kezedet, Istenem, és táplálsz minket.” Értsük meg ebből, hogy a testi és a lelki táplálékot is mennyei Atyánknak köszönhetjük. EZÉRT GYAKRAN ÁLLJUNK BE MI IS AZ ISTENT DICSŐÍTŐK KÓRUSÁBA !
[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.