Testvérem! „Az otthon a család helye, ahol az emberek szeretik egymást, együtt imádkoznak és ünnepelnek.” (Vanier: A közösség) Szentcsalád vasárnapján a szentmiséről, mint ünnepről szeretnék elmélkedni. „Az ünnep táplálja és erősíti a szíveket, új erőt és reményt ad, hogy átvészeljük a hétköznapok szenvedéseit és nehézségeit.” (ua.) Az ünnepet, sajnos, elfelejtettük. Csak munka-, ill. munkaszüneti napot ismerünk. Pedig „az ünnep lendület” – írja Prohászka. Saint-Exupery pedig erre figyelmeztet: „Szertartásra van szükség, neki köszönhetjük, hogy van nap és óra, amely nem olyan, mint a többi.” Isten teremtette a Napot, és megtehetné, hogy az mindig az égen lenne. Ő mégis megengedi nekünk, hogy akár naponta is átélhetjük a napfölkeltét.
Jézus az utolsó vacsorát egyszer együtt ünnepelte az apostolokkal, de mégis megadja, hogy mi is akár naponta átélhetjük. A szentmise – mint ünnep – lendületet ad az Isten felé vezető úton. Segít kiemelkedni a szürke hétköznapokból, hiszen Istenhez emel. Az ünnep: előkészület, ráhangolódás, öröm és Isten-dicséret. A szentmisében: előkészíti a szívemet a bűnbánatban. Ráhangol az Istennel való egységre a tanítás által. Megadja az Istennel való találkozás örömét. Végül hálaadásra indít, ami az Isten-dicséretbe torkollik. Szent II. János-Pál pápa a Vasárnap megszenteléséről írt apostoli levelének 50. pontjában is hangsúlyozza, hogy A SZENTMISE: ÜNNEPLÉS.
Testvérem! „A szentmise az egész közösség cselekménye és ünnepe. Ünneplése a közösségi élet csúcspontja.” (Vanier: i.m.) Szenteljük meg vele ünnepeinket, hogy megvalósítsuk a zsoltáros szavát: „Ez az a nap, amelyet az Úr adott, hogy ujjongjunk és örvendezzünk.” (117,24)

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.