Évközi 33. vasárnap

Testvérem! Mai válaszos zsoltárunk szinte az egész 15. zsoltár. Ezt a zsoltárt a katolikus szentírás-magyarázók Messiási zsoltárnak tartják. Ennek egyik oka, hogy szent Péter és Pál apostol is Jézusra vonatkoztatja. (Vö.: ApCsel 2,25; 13,35) Másrészt már szent Ágoston ezt prédikálja: «Ebben a zsoltárban Királyunk beszél a felvett ember személyében.» Hallgassuk tehát Urunkat!
Örökrészem és kelyhem te vagy, Uram, te tartod kezedben sorsomat.” Szent Ágoston így elmélkedik: «A többiek válasszanak maguknak földi és mulandó részeket, a szentek osztályrésze az örökkévaló Úr», hiszen mi Mesterünk sorsában osztozunk. „Szüntelenül magam előtt látom az Urat, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak.” Jézus visszakészült ahhoz, akitől jött. Ezért mindig rá figyelt és tudta, hogy Atyja mindig vele van. „Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem, reménységben nyugszik testem is.” Biztos vagyok abban, hogy az Úr mindig velem van? Ha igen, akkor: Öröm tölt el és szívből ujjongok, és a remény lángja mindig égni fog bennem. És ezután következik az igazi messiási jövendölés: „Mert nem hagyod lelkemet a holtak országában, és nem engeded, hogy szented romlást lásson.” Krisztusban megvalósult a feltámadás, beteljesedett a zsoltáros jövendölése. Krisztus valóban feltámadt!
Testvérem! A mai válasz zsoltárunk első verse: „Védelmezz engem, Istenem, hiszen tebenned bízom.” Az évközi időszak utolsó előtti vasárnapján már a világ végére gondolunk. Ha Jézusban bízunk, rá hagyatkozunk, akkor Mesterünkhöz hasonló lesz sorsunk az ő második eljövetelekor. MI IS FELTÁMADUNK.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.