Testvérem! A mai olvasmány és az evangélium is az emberi élet
végéről, a halálról, és a feltámadásról szól. Érthető, hogy a válaszos
zsoltár szövegét a 29. zsoltárból választották, melyről Cassiodorus
(szenátor, +580 kb.) ezt írja: «Dicsőséges feltámadása után Krisztus
hálát ad az Atyának.» A protestáns zsoltármagyarázat szerint ez a
zsoltár «formailag is kiemelkedő hálaadó ének.»
„Uram, lelkemet kihoztad a halál országából, életben tartottál,
nehogy sírba szálljak.” Az ebben a versben olvasottak Jézus
feltámadásával egyértelműen megvalósultak. Reményünk pedig az,
hogy Mesterünk életútjában mi is részesülünk. „Ha este meg is
látogat a sírás, reggelre az öröm visszatér.” Szent Ágoston erről így
elmélkedik: «Este kezdődött, amikor a bölcsesség elhagyta a vétkes
embert… és kísértések között várja az Úr napját. Reggel, amikor eljön a
feltámadás ujjongása, amely először az Úr hajnali feltámadásában
ragyogott fel.» Ezért igaz a zsoltáros szava: „Zsoltárt zengjetek az
Úrnak, ti, az ő szentjei, és dicsérjétek az ő szent nevét.” Isten neve alatt
az Ószövetségben magát Jahvét értjük. A zsoltárt zengeni pedig azt
jelenti, hogy nemcsak kérni, hanem dicsőíteni és magasztalni is
akarjuk őt. „Mert haragja csak egy pillanat, de jósága végig kísér egész
életünkön.” Isten mindent meg tud „fékezni”, még haragját is, csak
irgalmát nem!
Testvérem! A 29. zsoltár 2/a verse a mai válaszos zsoltárra adott
válasz: „Dicsőítelek, Uram, mivel megmentettél engem.” A zsoltáros
még a jövőbe vetett bizalmát énekli meg. MI – akik már megismertük
Krisztus feltámadását – FONTOS, HOGY TELJES BIZALOMMAL DICSŐÍTSÜK
ATYÁNKAT JÓSÁGÁÉRT!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.