Testvérem! A jelenések könyvének 2. és 3. fejezetében hét azonos mintára íródott levelet találunk. A hetes szám a teljességre utal, vagyis szent János apostol az egész Egyháznak írja ezeket a leveleket. Minden levél negyedik része «felhívás a meghallásra». Ezt a részletet imádkozzuk mai áldozási énekünkben, mely a hetedik, utolsó – a laodíceai Egyháznak írt – levélből idézet. „Így szól az Úr: Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg énvelem.” (3,20)
„Nézd, az ajtóban állok és kopogok.” Jézus a kezdeményező. Egészen közel jön, lelkem ajtajához. Bármikor kopoghat. Szelíden jelentkezik, figyelnem kell, hogy meghalljam. Érdemes figyelnem, készülnöm, mert nem akárki – az Isten Fia – az, aki érkezik. „Aki meghallja szavam és ajtót nyit.” «A felhívás a meghallásra» részre utal az első kijelentés. Az ajtó-nyitás pedig azt jelenti, hogy beengedem őt életembe. Elfogadom őt. Másként fogalmazva: vállalom az engedelmességet. „Bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg énvelem.” A bensőséges találkozás, az együtt étkezés jelkép. A barátságra, igen mély kapcsolatra utal. Teljesen megvalósulni ez az örök lakomán, a mennyországban fog. De már most a szentmisén ezt a találkozást megélhetem.
Testvérem! Ezek a gondolatok kísérjenek, jussanak eszünkbe, amikor szentmisére megyünk. «A felhívás a meghallásra» legyen eredményes életünkben. KÖSZÖNÖM JÓ PÁSZTOROM, HOGY MA IS TÖRŐDSZ VELEM. EMLÉKEZTETSZ ÉS BE IS TÉRSZ A SZÍVEMBE. VELED VALÓ TALÁLKOZÁS TEGYEN BOLDOGGÁ MOSTANI ÉS ÖRÖK ÉLETEMBEN IS!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.