Testvérem! A mai Igeliturgiában – az evangéliumban: „Térjetek meg” (15.) és
az olvasmányban: „letérnek gonosz útjukról” (10.) – a bűnbánat-tartás központi
szerepet kap. Az ebben való elmélyedésben segít minket a válaszos zsoltár is. A 24.
zsoltár úgynevezett «alfabetikus» zsoltár, melynek versei között ritkán találunk
összefüggést. Az egyik zsoltár-magyarázó szerint ez olyan mint a méhecske, mely
egymás után más-más virágra száll.
A zsoltáros szerint fontos, hogy „taníts és vezess igazságod szerint, mert te
vagy üdvözítő Istenem!” Isten igazsága a törvény, melyre ő tud megtanítani. Hiszen –
ahogyan szent Ágoston mondja: „magamtól nem tudok mást, csak hazugságot.” Az
üdvösségre, az igazságra pedig csak a mennyei Atya tud elvezetni.
„Irgalmasságodról emlékezzél meg, Uram, és könyörületességedről, mely öröktől való.”
Ugyan megérdemelnénk a büntetést, de bízunk abban, hogy Isten irgalmasságát nem
felejti el, hiszen ez az, ami igazán méltó hozzá. „Jóságodban, Uram, gondolj rám
irgalommal.” Isten irgalmának az alapja mindig a jósága. Bizonyosak lehetünk abban,
hogy sohasem csalatkozunk jóságában.
Testvérem! A 24. zsoltárban négyszer is szerepel az út szó, mely Isten
törvényeire utal. Ma ezt így halljuk: „Utaidat, Uram, mutasd meg nékem, ösvényeidre
taníts meg engem!”
Mi nem a pusztulás, hanem az élet irányába szeretnénk menni. Oda pedig –
Jézus tanítása szerint – a keskeny úton (Vö.: Mt 7,13), azaz ösvényen juthatunk
el. KÖSZÖNÖM URAM, HOGY MA IS ERRE AZ ÖSVÉNYRE VEZETSZ ENGEM.

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.