Horváth Ágoston bejegyzései

Krisztus Szent Teste és Vére – Úrnapja

Melkizedek „Sálem királya, kenyeret és bort ajánlott föl.” (Ter 14,18a) Lehet ez a szeretetből való megvendégelés mozdulata, de mélyebb mondanivalót is találhatunk benne. Nekünk keresztényeknek alapvető élményünk a kenyér és bor asztalához való letelepedés. Melkizedek áldozata azonban többre is figyelmeztet. „Ábrahám győzelmet aratott az ellenség fölött.” (Ter 14,17,) Innen tér haza, amikor Melkizedek elébe jön és így szól: „Áldott legyen a fölséges Isten, akinek segítségével kezedbe estek ellenségeid!” (Ter 14,20) Istent áldani egyszerűbben azt jelenti: hálát adni. Ábrahám győzelme a megváltás előképe. A megváltó keresztáldozat jelenítődik meg a szentmisében. Krisztus győzelmet aratott a bűn fölött és most mi a szentmisében hálát adunk Istennek a győzelemért. (Ezért a szentmise görög neve eucharisztia, azaz hálaadás). Tudatosítsuk tehát magunkban, hogy nekünk is áldanunk kell Istent a megszabadulásért. Ma, az Oltáriszentség ünnepén – Úrnapján – készülve a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, vegyük észre, hogy a szentmise áldozat, melynek bemutatása pap által történik, mint Melkizedek, aki „a fölséges Isten papja volt.” (Ter 14,18b) Töltse el öröm szívünket, hogy vannak papjaink és igyekezzünk értük imádkozni és mindig úgy venni részt a szentmisén, mint az Atyának felajánlott áldozaton!

[D.F.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.

Szentháromság vasárnapja

Az ószövetségi Szentírás természetesen magán hordozza korának jegyeit. A mai olvasmány szerzője sem tud elszakadni az ókori világképtől. Isten „határvonalat húzott az őstenger és az ég között.” (Péld 8,27) Ha eltekintünk ettől a körülménytől, a bölcsességről két fontos dolgot tanulhatunk. A megszemélyesített Bölcsesség így nyilatkozik: „Már kezdetben az Úrnál voltam, mielőtt még bármit alkotott. Tervei szolgálatára rendelt öröktől fogva.” (Péld 8,22k). Ezt röviden így mondhatnám: »Mindent Ő rendezett el.« A másik gondolatot az olvasmány végen olvashatjuk: „Örömmel vagyok a világban, amelyet ő alkotott: szívesen élek az emberek között.” (Péld 8,31) Ez azt jelenti, hogy nem volt ellentét Isten és ember között. Szent János prológusában ugyanezt a két gondolatot Krisztusról halljuk: „Minden ő általa lett.” (Jn 1,3) és „köztünk élt.” (Jn 1,14) A Szentháromság titka az Ószövetségből természetesen nem következtethető ki, ezek csak távoli utalások. De egy biztos: Isten már akkor elkezdte felfedni belső világának titkait. Ezzel az Atya megtisztelt minket embereket, de azt is akarta, hogy emberi világunk az ő világához alakuljon, és így otthon érezhessük magunkat örök országában. Igyekezzünk tehát alakulni, hogy mi is elmondhassuk: „Napról napra kedvét találta bennem, és én boldog voltam vele.” (Péld 8,30)

[D.F.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.