Krisztusban kedves Testvéreim! Minden kereszténynek és neked is feladatod, hogy tanúságot tegyél Krisztus feltámadásáról. Péter apostol is ezt tette pünkösdi beszédében, aminek részlete a mai olvasmány. Figyeljük meg, ő hogyan tette, és tanuljunk tőle, hogy mindennapi életünkben sikeres legyen tanúságtételünk.
Péter kimondja az igazságot: „Ti istentelenek keze által keresztre feszítettétek, és meggyilkoltátok.” (ApCsel 2,23) Nem hízeleg, hanem szembesít a valósággal. A másik, amit megtanulhatunk: „A názáreti Jézust Isten igazolta előttetek azokkal a hatalmas csodákkal és jelekkel, melyeket – mint ti is tudjátok – Isten általa művelt köztetek.” (ApCsel 2,22) A tanúságtétel csak tényleges tettekből indulhat ki. Ez a mi esetünkben a saját életünk lehet, melynek összhangban kell lennie Jézus tanításával. A harmadik, amiben Pétert egyértelműen követhetjük: „Hiszen Dávid így jövendöl róla.” (ApCsel 2,25) Megtalálta és felmutatta a közös nevezőt, azt az alapot, amelyre építhet, hiszen a Szentírást ő maga és zsidó hallgatói egyaránt ismerték és elfogadták.
Mindez miért sikerült Péternek? Azért, mert eltelt a Szentlélekkel (Vö.: ApCsel 2,14), illetve száz százalékosan biztos volt dolgában: „Lehetetlen is volt, hogy a halál fogva tartsa.” (ApCsel 2,24) Kövessük, tehát, az apostolt és tanuljunk tőle, hogy mások életében is valósággá lehessen a zsoltáros szava: „Az élet útját mutatod meg nekem.” (ApCsel 2,28)

[D.F.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.