Szentháromság vasárnapja

Testvérem! A 32. zsoltár, amiből a mai válaszos zsoltárt választották, hálaadó himnusz. A 9. versben ezt olvassuk: „Mert csak szólt és meglettek, parancsolt és létrejöttek.” A magyarázók szerint a zsoltár egy konkrét győzelemért ad hálát, de a fenti vers bizonyítja, hogy az egész teremtésért is. Ezt szem előtt tartva kezdjünk bele a többi vers magyarázatába!
A 4. vers a hűségről szól: „Sziklaszilárd az Úr igéje, minden tettét hűség vezeti.” Szent Pál is beszél az Úr hűségéről. (Vö.: 2Tim 2,12k) A hűség Isten lényegéhez tartozik. Az igazi hálaadás az lenne, ha mi is hűek lennénk hozzá, vagyis hinnénk benne. A zsoltáros így folytatja: „Az igazlelkűséget és a törvényt szereti, telve van a föld az Úr irgalmával.” Aki a törvényt szereti, az igazságos, de az Isten ugyanakkor irgalmas is. A kettő nála nem zárja ki egymást. Nekünk is erre kell törekednünk. A következő vers előkészíti a mai ünnepet: „Az Úr szavára lett a mennybolt, szája leheletére a csillagok ezrei.” Már szent Ágoston így magyarázza ezt: «Az Ige (szó) kétségtelenül Isten Fia, és szájának lehelete a Szentlélek… Ki cselekszik a maga Igéje és Lelke által, ha nem az, akié az Ige és akié a Lélek.» Burkoltan tehát itt a Szentháromságról van szó.
Testvérem! Ma válaszként a zsoltár 12. versét énekeljük: „Boldog az a nemzet, melyet az Úr örökbe fogadott.” Igazi boldogságunk oka tehát, hogy Atyánk előbb szeretett minket és ezért hozzá tartozhatunk, fel is tárta előttünk benső életének titkát. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPÉN HÁLAADÁSUNKBAN ERRE IS GONDOLJUNK!

[M.a.]

A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el.